Publikácie

Képzőművészeti technikák a vizuális nevelésben / Výtvarné techniky vo vizuálnej edukácii - PDF

Mgr. Szilárd Fecsó

A körülöttünk lévő világ megismerésének, befogadásának elengedhetetlen eszköze a képi gondolkodás. A tárgyak, képek, a bennünket érő napi vizuális ingerek befolyásolják gondolkodásunkat, azt, hogy mit veszünk észre, mit tartunk fontosnak vagy azt, hogy miben hiszünk. Ezért már óvodás kortól kezdve fejlesztenünk kell azt a fajta képességet, amelynek segítségével az ember tájékozódni tud az őt körülvevő vizuális ingerek és információk halmazában. Az, aki nem képes eligazodni a vizuális impulzusok között, nem képes jeleket megfigyelni és értelmezni (szakemberek ezt az állapotot vizuális analfabetizmusnak nevezik), könnyen becsaphatóvá válik. A vizuális írástudás tehát ebből a szempontból alapkészségnek számít, és egy szinten van a tudásalapú képességekkel, mint az írás, olvasás, számolás vagy a logikus gondolkodás. A mindennapi kommunikációban a verbális és vizuális kommunikáció
nehezen elkülöníthető egységek, ugyanakkor mindkettő egymástól jól megkülönböztethető szabályrendszerrel rendelkezik. A vizualitás (látás) nyelve, egy olyan „kommunikációs eszköz”, amely struktúrák mentén szerveződik, tárgyi formában adja tovább a tapasztalatokat, viszont nyitottabb (ennél fogva univerzálisabb), mivel nem rendelkezik olyan kötött szabályokkal (nyelvtani szabályok, szókincs stb.), mint például a nyelv –, ahogy ezt Kepes György is megállapítja a Látás nyelve című művében (1979). Fontos, hogy a tanulók megismerkedjenek a vizuális nyelv alkotóelemeivel, megértsék, hogyan működnek, képesek legyenek befogadni, és használni a vizuális nyelvi eszközöket gondolataik kifejezésére. Ezeket a képességeket nevezzük együttesen vizuális írástudásnak. Ezen képességek fejlesztésére különféle eljárások, módszerek léteznek, amelyek a vizuális nevelés elengedhetetlen részét képezik. Ebből a szempontból egyik legfontosabb eszközrendszernek tartjuk a képzőművészeti technikákat, alkotói módszereket, ugyanis ezek segítségével kerülnek „mozgásba” a vizuális nyelv alkotóelemei. Segítségükkel bebiztosítható és élményszerűvé tehető a befogadás, a vizuális struktúrák, szabályok megismerése, a kreatív ötletek megvalósítása, és maga az alkotás. Nagyon sok képzőművészeti eljárást ismerünk, amelyeknek megvan a helye a művészeti oktatásban, ugyanakkor jellemző rájuk a változás is. Vannak technikák, amelyek feledésbe merülnek (mivel az alkotók nem, vagy csak ritkán használják őket), illetve új technikák látnak napvilágot (főleg az elektronikus, digitális, multimediális eljárásokra jellemző az innováció). Változik a kategóriák elnevezése is, ezért a művészeti eljárások kategóriába való besorolása nem egyszerű. Egyrészt nincs egységes felosztás, és hiányzik egyes területek pontos meghatározása, definíciója. A szakemberek körében az is kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e kategorizálásra. A vizuális oktatás szempontjából viszont mindenképpen fontos, hogy a művészeti tantárgyakat oktató pedagógus rendelkezzen a technikák, alkotói módszerek alkalmazását érintő ismeretekkel. Ehhez szükség van egy rendszerre, amely összesíti, szerkezetbe foglalja a művészeti technikákat. Jelen publikáció keretén belül megkíséreltük egy olyan rendszer létrehozását, ahol a különböző képzőművészeti technikákat és alkotói eljárásokat különböző jellegzetességek alapján csoportosítottuk. Figyelembe vettünk különböző hazai és külföldi szakirodalmat, a vizuális nevelés terén mért és publikált kutatási eredményeket, illetve a művészi és művészet pedagógiai gyakorlatot. A publikáció érinti a vizuális nevelés aktuális kérdéseit, a képzőművészeti technikák helyét a vizuális nevelésen belül, valamint foglalkozik a képzőművészeti technikák, alkotói módszerek osztályozásának lehetőségeivel. Tartalmazza 96 művészeti technika, alkotói módszer, eljárás rövid leírását, valamint a művészeti oktatásban alkalmazható kézműves technikák összefoglalását. A kategorizálásnak és a leírásoknak elsősorban információs jellege van. A technikák összegyűjtésénél és leírásánál a művészeti oktatásban való alkalmazásuknak a lehetőségét tartottuk szem előtt. A publikációnak elsősorban az a célja, hogy segítséget nyújtson a vizuális nevelés területén tevékenykedő pedagógusoknak eligazodni a művészeti oktatásban és kortárs művészetben uralkodó trendek, valamint a képzőművészeti technikák, alkotói módszerek világában. A felsorolt képzőművészeti technikák képezhetik egy portfólió alapját is, amelyet a pedagógusok felhasználhatnak a művészeti órák vagy szabadidős tevékenységek tervezésénél, tantervek kidolgozásánál. Fontos kiemelnünk még a publikáció szakmai jellegén túlmenő ismeretterjesztő jellegét is. Reméljük, segít mindazoknak új információkhoz hozzájutni a képzőművészeti technikákkal és az alkotási folyamatokkal kapcsolatban, akik érdeklődnek a téma iránt. Ezt a kiadványt jó szívvel ajánljuk oktatási szakembereknek, pedagógusoknak, művészeknek, szülőknek és gyerekeknek, valamint minden alkotni vágyó, kreatív embernek.

Využitie súčasnej slovenskej literatúry na rozvoj čítania s porozumením - PDF

Oľga Nestorová, Mária Onušková

V súčasnej dobe, ktorá prináša pre žiakov množstvo rôznych informácií, je potrebné vedieť tieto informácie správne čítať a vedieť s nimi pracovať, aj kriticky. Na základe toho sa po roku 2000 zmenil prístup k spracovávaniu rôznych informácií a dôraz sa začal klásť na čitateľskú gramotnosť aj vzhľadom na uskutočňovanie medzinárodných meraní v krajinách OECD, ktorého súčasťou je aj Slovenská republika, Maďarsko, Poľsko, Rumunsko, Ukrajina a pristupujúca krajina Srbsko.

Trendom vo vyučovaní s dôrazom na začleňovanie čitateľskej gramotnosti či čítania s porozumením do edukačného procesu sú ovplyvnení v prvom rade učitelia slovenského jazyka a literatúry, ale v súčasnosti sa uplatňuje aj v iných vyučovacích predmetoch, keďže čitateľská gramotnosť je nadpredmetová zručnosť.
Čítanie s porozumením teda zohráva dôležitú úlohu nielen v procese osvojovania si slovenského jazyka a literatúry, ale aj slovenčiny ako cudzieho jazyka. Prostredníctvom čítania s porozumením a práce s textom si žiaci nielen na Slovensku, ale aj krajania
prirodzenou cestou rozširujú slovnú zásobu, zároveň získavajú nové informácie či vyvodzujú závery z textu.
Využívanie vhodne zvolených vyučovacích metód pri práci s textom a čitateľských stratégií prispieva k rozvoju čitateľskej gramotnosti ako jednej z funkčných gramotností a tiež k rozvoju komunikačnej kompetencie.
Cieľom učebného zdroja je prezentovať teoretické východiská čitateľskej gramotnosti, čítania s porozumením, kritérií výberu textu, práce s textom a poukázať na význam implementácie metód práce s textom a čitateľských stratégií do edukačného procesu slovenského jazyka a literatúry. Prezentovaná publikácia je síce výsledkom prednášok a tvorivých aktivít z Pracovného stretnutia učiteľov slovenského jazyka a akademických predmetov MŠVVaŠ SR pôsobiacich v zahraničí, ktoré sa konalo v dňoch 26. – 27. augusta 2019, ale slúži aj ako zdroj inšpirácií pri využívaní čítania s porozumením pre učiteľov aj v školách na Slovensku.
Učebný zdroj nie je určený len učiteľom slovenského jazyka a literatúry, ale inšpiráciu v ňom nájdu aj učitelia iných vyučovacích predmetov, ktorí pracujú so žiakmi tvorivo a slúži ako metodický návod pri implementácii čítania s porozumením do výchovno-vzdelávacieho procesu.

Návrhy aktivít zameraných na rozvoj finančnej gramotnosti pre deti a žiakov s mentálnym postihnutím - PDF

Mária Pirkovská, Teťana Ustohalová

Súčasťou gramotnosti je kompetencia, ktorá je zároveň plánom, ako naplniť sebarealizáciu človeka v bežnom živote. Rozvoj kľúčových kompetencií sa stal bežnou súčasťou školských vzdelávacích programov. Zákon č. 245/2008 Z. z. § 2) písm. t) v časti definovania pojmov uvádza: „Kompetenciou sa rozumie preukázaná schopnosť využívať vedomosti, zručnosti, postoje, hodnotovú orientáciu a iné spôsobilosti na predvedenie a vykonávanie funkcií podľa daných štandardov v práci, pri štúdiu, v osobnom a odbornom rozvoji jedinca a pri jeho aktívnom zapojení sa do spoločnosti, v budúcom uplatnení sa v pracovnom a mimopracovnom živote a pre jeho ďalšie vzdelávanie.“

Využitie metód vizualizácie a kompenzačných prostriedkov pri integrácii a inklúzii žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami - PDF

PaedDr. Jana Verešová, PhD.

Súčasná doba prináša mnoho informácií o potrebe integrácie žiakov so špeciálnymi
výchovno-vzdelávacími potrebami (ŠVVP) do bežných škôl. Od kvalitnej integrácie je len
krôčik k vytvoreniu inkluzívneho prostredia, ktoré by malo byť cieľom výchovnovzdelávacieho
procesu, ale aj bežného života v spoločnosti. Pedagogickí zamestnanci k téme
integrácie a inklúzie zaujímajú rôzne postoje. Za základné problémy považujú slabú
informovanosť a neprepojenosť teórie s praxou. Je však veľmi dôležité uvedomiť si, že tvorba
inkluzívneho prostredia sa nezačína pri zákonoch, nariadeniach a teoretických východiskách,
ale pri každom jednotlivcovi (učiteľovi, vychovávateľovi, žiakovi a rodičovi) a zmene jeho
myslenia.