Publikácie

Képzőművészeti technikák a vizuális nevelésben / Výtvarné techniky vo vizuálnej edukácii - PDF

Mgr. Szilárd Fecsó

A körülöttünk lévő világ megismerésének, befogadásának elengedhetetlen eszköze a képi gondolkodás. A tárgyak, képek, a bennünket érő napi vizuális ingerek befolyásolják gondolkodásunkat, azt, hogy mit veszünk észre, mit tartunk fontosnak vagy azt, hogy miben hiszünk. Ezért már óvodás kortól kezdve fejlesztenünk kell azt a fajta képességet, amelynek segítségével az ember tájékozódni tud az őt körülvevő vizuális ingerek és információk halmazában. Az, aki nem képes eligazodni a vizuális impulzusok között, nem képes jeleket megfigyelni és értelmezni (szakemberek ezt az állapotot vizuális analfabetizmusnak nevezik), könnyen becsaphatóvá válik. A vizuális írástudás tehát ebből a szempontból alapkészségnek számít, és egy szinten van a tudásalapú képességekkel, mint az írás, olvasás, számolás vagy a logikus gondolkodás. A mindennapi kommunikációban a verbális és vizuális kommunikáció
nehezen elkülöníthető egységek, ugyanakkor mindkettő egymástól jól megkülönböztethető szabályrendszerrel rendelkezik. A vizualitás (látás) nyelve, egy olyan „kommunikációs eszköz”, amely struktúrák mentén szerveződik, tárgyi formában adja tovább a tapasztalatokat, viszont nyitottabb (ennél fogva univerzálisabb), mivel nem rendelkezik olyan kötött szabályokkal (nyelvtani szabályok, szókincs stb.), mint például a nyelv –, ahogy ezt Kepes György is megállapítja a Látás nyelve című művében (1979). Fontos, hogy a tanulók megismerkedjenek a vizuális nyelv alkotóelemeivel, megértsék, hogyan működnek, képesek legyenek befogadni, és használni a vizuális nyelvi eszközöket gondolataik kifejezésére. Ezeket a képességeket nevezzük együttesen vizuális írástudásnak. Ezen képességek fejlesztésére különféle eljárások, módszerek léteznek, amelyek a vizuális nevelés elengedhetetlen részét képezik. Ebből a szempontból egyik legfontosabb eszközrendszernek tartjuk a képzőművészeti technikákat, alkotói módszereket, ugyanis ezek segítségével kerülnek „mozgásba” a vizuális nyelv alkotóelemei. Segítségükkel bebiztosítható és élményszerűvé tehető a befogadás, a vizuális struktúrák, szabályok megismerése, a kreatív ötletek megvalósítása, és maga az alkotás. Nagyon sok képzőművészeti eljárást ismerünk, amelyeknek megvan a helye a művészeti oktatásban, ugyanakkor jellemző rájuk a változás is. Vannak technikák, amelyek feledésbe merülnek (mivel az alkotók nem, vagy csak ritkán használják őket), illetve új technikák látnak napvilágot (főleg az elektronikus, digitális, multimediális eljárásokra jellemző az innováció). Változik a kategóriák elnevezése is, ezért a művészeti eljárások kategóriába való besorolása nem egyszerű. Egyrészt nincs egységes felosztás, és hiányzik egyes területek pontos meghatározása, definíciója. A szakemberek körében az is kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e kategorizálásra. A vizuális oktatás szempontjából viszont mindenképpen fontos, hogy a művészeti tantárgyakat oktató pedagógus rendelkezzen a technikák, alkotói módszerek alkalmazását érintő ismeretekkel. Ehhez szükség van egy rendszerre, amely összesíti, szerkezetbe foglalja a művészeti technikákat. Jelen publikáció keretén belül megkíséreltük egy olyan rendszer létrehozását, ahol a különböző képzőművészeti technikákat és alkotói eljárásokat különböző jellegzetességek alapján csoportosítottuk. Figyelembe vettünk különböző hazai és külföldi szakirodalmat, a vizuális nevelés terén mért és publikált kutatási eredményeket, illetve a művészi és művészet pedagógiai gyakorlatot. A publikáció érinti a vizuális nevelés aktuális kérdéseit, a képzőművészeti technikák helyét a vizuális nevelésen belül, valamint foglalkozik a képzőművészeti technikák, alkotói módszerek osztályozásának lehetőségeivel. Tartalmazza 96 művészeti technika, alkotói módszer, eljárás rövid leírását, valamint a művészeti oktatásban alkalmazható kézműves technikák összefoglalását. A kategorizálásnak és a leírásoknak elsősorban információs jellege van. A technikák összegyűjtésénél és leírásánál a művészeti oktatásban való alkalmazásuknak a lehetőségét tartottuk szem előtt. A publikációnak elsősorban az a célja, hogy segítséget nyújtson a vizuális nevelés területén tevékenykedő pedagógusoknak eligazodni a művészeti oktatásban és kortárs művészetben uralkodó trendek, valamint a képzőművészeti technikák, alkotói módszerek világában. A felsorolt képzőművészeti technikák képezhetik egy portfólió alapját is, amelyet a pedagógusok felhasználhatnak a művészeti órák vagy szabadidős tevékenységek tervezésénél, tantervek kidolgozásánál. Fontos kiemelnünk még a publikáció szakmai jellegén túlmenő ismeretterjesztő jellegét is. Reméljük, segít mindazoknak új információkhoz hozzájutni a képzőművészeti technikákkal és az alkotási folyamatokkal kapcsolatban, akik érdeklődnek a téma iránt. Ezt a kiadványt jó szívvel ajánljuk oktatási szakembereknek, pedagógusoknak, művészeknek, szülőknek és gyerekeknek, valamint minden alkotni vágyó, kreatív embernek.