Publikácie

Zobrazujem 1 - 10 z 1667
Vyberte oblasť, ktorá Vás zaujíma
Stačí napísať priezvisko autora
Napíšte aspoň časť názvu, jedno slovo alebo len časť slova, ktoré je v názve.
Napíšte aspoň časť ISBN

Plánovanie profesijného rozvoja učiteľstva v škole - PDF

prof. PaedDr. Ivan Pavlov, PhD.; Mgr. Ing. Marián Valent, PhD. et PhD.; PaedDr. Viktória Pančíková, PhD.



Cieľom tejto odbornej monografie je poskytnúť vedúcim pedagogickým a odborným zamestnancom škôl a školských zariadení, niektoré teoretické východiská i praktické podnety a návrhy na zlepšenie podpory profesijného učenia v profesijnom rozvoji učiteľstva.  V práci sa autori interdisciplinárne opierajú o vybrané teoretické  poznatky mnohých vied, akými sú andragogika, pedagogika, psychológia, manažment (školský) a ďalšie. Vychádzajú tiež z praktických skúseností v podpore profesijného rozvoja učiteľstva na školách ako je možné ju realizovať v rôznych formách profesijného vzdelávania a poradenstva školám a jednotlivcom. Sústreďujú sa na plánovanie podpory profesijného rozvoja, ktoré je však prirodzene potrebné vnímať v širšom kontexte a na širšom pozadí zložitých procesov, ktoré v škole prebiehajú.


Képzőművészeti technikák a vizuális nevelésben / Výtvarné techniky vo vizuálnej edukácii - PDF

Mgr. Szilárd Fecsó



A körülöttünk lévő világ megismerésének, befogadásának elengedhetetlen eszköze a képi gondolkodás. A tárgyak, képek, a bennünket érő napi vizuális ingerek befolyásolják gondolkodásunkat, azt, hogy mit veszünk észre, mit tartunk fontosnak vagy azt, hogy miben hiszünk. Ezért már óvodás kortól kezdve fejlesztenünk kell azt a fajta képességet, amelynek segítségével az ember tájékozódni tud az őt körülvevő vizuális ingerek és információk halmazában. Az, aki nem képes eligazodni a vizuális impulzusok között, nem képes jeleket megfigyelni és értelmezni (szakemberek ezt az állapotot vizuális analfabetizmusnak nevezik), könnyen becsaphatóvá válik. A vizuális írástudás tehát ebből a szempontból alapkészségnek számít, és egy szinten van a tudásalapú képességekkel, mint az írás, olvasás, számolás vagy a logikus gondolkodás. A mindennapi kommunikációban a verbális és vizuális kommunikáció
nehezen elkülöníthető egységek, ugyanakkor mindkettő egymástól jól megkülönböztethető szabályrendszerrel rendelkezik. A vizualitás (látás) nyelve, egy olyan „kommunikációs eszköz”, amely struktúrák mentén szerveződik, tárgyi formában adja tovább a tapasztalatokat, viszont nyitottabb (ennél fogva univerzálisabb), mivel nem rendelkezik olyan kötött szabályokkal (nyelvtani szabályok, szókincs stb.), mint például a nyelv –, ahogy ezt Kepes György is megállapítja a Látás nyelve című művében (1979). Fontos, hogy a tanulók megismerkedjenek a vizuális nyelv alkotóelemeivel, megértsék, hogyan működnek, képesek legyenek befogadni, és használni a vizuális nyelvi eszközöket gondolataik kifejezésére. Ezeket a képességeket nevezzük együttesen vizuális írástudásnak. Ezen képességek fejlesztésére különféle eljárások, módszerek léteznek, amelyek a vizuális nevelés elengedhetetlen részét képezik. Ebből a szempontból egyik legfontosabb eszközrendszernek tartjuk a képzőművészeti technikákat, alkotói módszereket, ugyanis ezek segítségével kerülnek „mozgásba” a vizuális nyelv alkotóelemei. Segítségükkel bebiztosítható és élményszerűvé tehető a befogadás, a vizuális struktúrák, szabályok megismerése, a kreatív ötletek megvalósítása, és maga az alkotás. Nagyon sok képzőművészeti eljárást ismerünk, amelyeknek megvan a helye a művészeti oktatásban, ugyanakkor jellemző rájuk a változás is. Vannak technikák, amelyek feledésbe merülnek (mivel az alkotók nem, vagy csak ritkán használják őket), illetve új technikák látnak napvilágot (főleg az elektronikus, digitális, multimediális eljárásokra jellemző az innováció). Változik a kategóriák elnevezése is, ezért a művészeti eljárások kategóriába való besorolása nem egyszerű. Egyrészt nincs egységes felosztás, és hiányzik egyes területek pontos meghatározása, definíciója. A szakemberek körében az is kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e kategorizálásra. A vizuális oktatás szempontjából viszont mindenképpen fontos, hogy a művészeti tantárgyakat oktató pedagógus rendelkezzen a technikák, alkotói módszerek alkalmazását érintő ismeretekkel. Ehhez szükség van egy rendszerre, amely összesíti, szerkezetbe foglalja a művészeti technikákat. Jelen publikáció keretén belül megkíséreltük egy olyan rendszer létrehozását, ahol a különböző képzőművészeti technikákat és alkotói eljárásokat különböző jellegzetességek alapján csoportosítottuk. Figyelembe vettünk különböző hazai és külföldi szakirodalmat, a vizuális nevelés terén mért és publikált kutatási eredményeket, illetve a művészi és művészet pedagógiai gyakorlatot. A publikáció érinti a vizuális nevelés aktuális kérdéseit, a képzőművészeti technikák helyét a vizuális nevelésen belül, valamint foglalkozik a képzőművészeti technikák, alkotói módszerek osztályozásának lehetőségeivel. Tartalmazza 96 művészeti technika, alkotói módszer, eljárás rövid leírását, valamint a művészeti oktatásban alkalmazható kézműves technikák összefoglalását. A kategorizálásnak és a leírásoknak elsősorban információs jellege van. A technikák összegyűjtésénél és leírásánál a művészeti oktatásban való alkalmazásuknak a lehetőségét tartottuk szem előtt. A publikációnak elsősorban az a célja, hogy segítséget nyújtson a vizuális nevelés területén tevékenykedő pedagógusoknak eligazodni a művészeti oktatásban és kortárs művészetben uralkodó trendek, valamint a képzőművészeti technikák, alkotói módszerek világában. A felsorolt képzőművészeti technikák képezhetik egy portfólió alapját is, amelyet a pedagógusok felhasználhatnak a művészeti órák vagy szabadidős tevékenységek tervezésénél, tantervek kidolgozásánál. Fontos kiemelnünk még a publikáció szakmai jellegén túlmenő ismeretterjesztő jellegét is. Reméljük, segít mindazoknak új információkhoz hozzájutni a képzőművészeti technikákkal és az alkotási folyamatokkal kapcsolatban, akik érdeklődnek a téma iránt. Ezt a kiadványt jó szívvel ajánljuk oktatási szakembereknek, pedagógusoknak, művészeknek, szülőknek és gyerekeknek, valamint minden alkotni vágyó, kreatív embernek.


Storočnica Slovenského národného divadla v edukačnom procese - PDF

PaedDr. Oľga Nestorová, PaedDr. Mária Onušková



Rok 2020 vyhlásila vláda Slovenskej republiky za Rok slovenského divadla. Tento rok uplynulo 100 rokov od vzniku Slovenského národného divadla (ďalej len SND) a vláda vzdala hold nielen jednej z prvých slovenských inštitúcii, ktoré vznikali po roku 1918, po
vzniku Československej republiky, ale aj všetkým divadelníkom (činohre, baletu, opere) minulosti a prítomnosti, ktorí boli a sú spätí so SND.
Keď sa prejdeme Starým Mestom v Bratislave a zájdeme na Hviezdoslavovo námestie, objavíme tam krásnu budovu postavenú v eklektickom štýle s nápisom Slovenské národné divadlo. Budova, ktorá rozpráva príbeh o vzniku prvej národnej divadelnej scény.
Predložený učebný zdroj sa venuje problematike zaraďovania témy storočnice vzniku Slovenského národného divadla do vyučovacieho procesu vo vzdelávacích oblastiach Človek a spoločnosť a Jazyk a komunikácia. Uvedený študijný materiál predstavuje implementáciu rôznych metód do vyučovacieho procesu, prostredníctvom ktorých je možné žiakom sprístupniť históriu SND a jeho význam pre Slovensko. Tematicky je predložený učebný zdroj v súlade s cieľmi vyučovania orientovaný na spoznávanie vzniku Slovenského národného divadla, budovy Slovenského národného divadla a osobnosti súvisiace s divadelným umením Slovenského národného divadla prostredníctvom aktívnej činnosti žiakov. Cieľom predloženého textu je upriamiť pozornosť učiteľov na sté výročie vzniku
Slovenského národného divadla ako ďalší dôležitý medzník v novodobej histórii Slovenska realizáciou rôznych aktivít podporiť pozitívny vzťah žiakov k pamätihodnostiam a kultúrnemu dedičstvu a rozvíjať ich občianske a spoločenské kompetencie realizáciou cielených aktivít.


Využitie súčasnej slovenskej literatúry na rozvoj čítania s porozumením - PDF

Oľga Nestorová, Mária Onušková



V súčasnej dobe, ktorá prináša pre žiakov množstvo rôznych informácií, je potrebné vedieť tieto informácie správne čítať a vedieť s nimi pracovať, aj kriticky. Na základe toho sa po roku 2000 zmenil prístup k spracovávaniu rôznych informácií a dôraz sa začal klásť na čitateľskú gramotnosť aj vzhľadom na uskutočňovanie medzinárodných meraní v krajinách OECD, ktorého súčasťou je aj Slovenská republika, Maďarsko, Poľsko, Rumunsko, Ukrajina a pristupujúca krajina Srbsko.

Trendom vo vyučovaní s dôrazom na začleňovanie čitateľskej gramotnosti či čítania s porozumením do edukačného procesu sú ovplyvnení v prvom rade učitelia slovenského jazyka a literatúry, ale v súčasnosti sa uplatňuje aj v iných vyučovacích predmetoch, keďže čitateľská gramotnosť je nadpredmetová zručnosť.
Čítanie s porozumením teda zohráva dôležitú úlohu nielen v procese osvojovania si slovenského jazyka a literatúry, ale aj slovenčiny ako cudzieho jazyka. Prostredníctvom čítania s porozumením a práce s textom si žiaci nielen na Slovensku, ale aj krajania
prirodzenou cestou rozširujú slovnú zásobu, zároveň získavajú nové informácie či vyvodzujú závery z textu.
Využívanie vhodne zvolených vyučovacích metód pri práci s textom a čitateľských stratégií prispieva k rozvoju čitateľskej gramotnosti ako jednej z funkčných gramotností a tiež k rozvoju komunikačnej kompetencie.
Cieľom učebného zdroja je prezentovať teoretické východiská čitateľskej gramotnosti, čítania s porozumením, kritérií výberu textu, práce s textom a poukázať na význam implementácie metód práce s textom a čitateľských stratégií do edukačného procesu slovenského jazyka a literatúry. Prezentovaná publikácia je síce výsledkom prednášok a tvorivých aktivít z Pracovného stretnutia učiteľov slovenského jazyka a akademických predmetov MŠVVaŠ SR pôsobiacich v zahraničí, ktoré sa konalo v dňoch 26. – 27. augusta 2019, ale slúži aj ako zdroj inšpirácií pri využívaní čítania s porozumením pre učiteľov aj v školách na Slovensku.
Učebný zdroj nie je určený len učiteľom slovenského jazyka a literatúry, ale inšpiráciu v ňom nájdu aj učitelia iných vyučovacích predmetov, ktorí pracujú so žiakmi tvorivo a slúži ako metodický návod pri implementácii čítania s porozumením do výchovno-vzdelávacieho procesu.


Realizácia pedagogického výskumu v školách a zariadeniach pre žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami - PDF

Darina Gogolová, Jana Verešová



Škola a školské zariadenie majú zaistiť každému dieťaťu/žiakovi možnosti plného rozvoja jeho potenciálu, podporovať jeho všestranný rozvoj, umožniť každému dieťaťu/žiakovi, aby robilo pokroky smerom k dosiahnutiu cieľov. V každej škole alebo školskom zariadení sa pedagogickí zamestnanci stretávajú s rôznymi odborno-metodickými problémami v praxi, ktorých zistenie a riešenie je podstatnou  súčasťou zlepšenia výchovnovzdelávacieho procesu. Vzdelávanie a výchova detí a žiakov so špeciálnymi výchovnovzdelávacími potrebami (ďalej len ŠVVP) je zamerané na kompenzáciu, korekciu a reedukáciu dieťaťa alebo žiaka v oblasti, v ktorej nedosahuje optimálne výsledky z dôvodu postihnutia alebo oslabenia. Rovnako by však zámerom pedagógov malo byť aj všeobecné
a harmonické rozvíjanie osobnosti dieťaťa a žiaka vo všetkých oblastiach a rozvíjanie kľúčových kompetencií. Špeciálna škola a zariadenia pre deti a žiakov s mentálnym a viacnásobným postihnutím sú zamerané aj na praktické činnosti, ktoré pomáhajú žiakom uplatniť sa v bežnom, ale aj v pracovnom živote tým, že dosiahnu najvyššiu možnú mieru samostatnosti, ktorá im pomôže prirodzeným spôsobom zaradiť sa do intaktnej populácie.


Návrhy aktivít zameraných na rozvoj finančnej gramotnosti pre deti a žiakov s mentálnym postihnutím - PDF

Mária Pirkovská, Teťana Ustohalová



Súčasťou gramotnosti je kompetencia, ktorá je zároveň plánom, ako naplniť sebarealizáciu človeka v bežnom živote. Rozvoj kľúčových kompetencií sa stal bežnou súčasťou školských vzdelávacích programov. Zákon č. 245/2008 Z. z. § 2) písm. t) v časti definovania pojmov uvádza: „Kompetenciou sa rozumie preukázaná schopnosť využívať vedomosti, zručnosti, postoje, hodnotovú orientáciu a iné spôsobilosti na predvedenie a vykonávanie funkcií podľa daných štandardov v práci, pri štúdiu, v osobnom a odbornom rozvoji jedinca a pri jeho aktívnom zapojení sa do spoločnosti, v budúcom uplatnení sa v pracovnom a mimopracovnom živote a pre jeho ďalšie vzdelávanie.“


Kooperácia v projektovom vyučovaní - PDF

RNDr. Mária Rychnavská, PhD., PaedDr. Darina Bačová, PhD.



Cieľom publikácie je na konkrétnych ukážkach dvoch školských projektov poukázať na možnosti uplatnenia projektového vyučovania vo výchovno-vzdelávacom procese so zameraním na kooperáciu a aktívne učenie sa a podporiť učiteľa v jeho príprave na vyučovanie. Obsah publikácie dáva učiteľovi priestor na projektovanie vyučovania tak, aby sa žiak rozvíjal z hľadiska jeho komplexnosti a aktívne sa zapájal do výchovno-vzdelávacieho procesu. Publikácia je členená do troch kapitol, v prvej uvádzame štruktúru na tvorbu projektu s akcentom na kooperáciu. V druhej kapitole opisujeme kooperáciu ako jeden zo základných princípov projektového vyučovania a v poslednej kapitole sú prezentované ukážky dvoch školských projektov.


Využitie metód vizualizácie a kompenzačných prostriedkov pri integrácii a inklúzii žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami - PDF

PaedDr. Jana Verešová, PhD.



Súčasná doba prináša mnoho informácií o potrebe integrácie žiakov so špeciálnymi
výchovno-vzdelávacími potrebami (ŠVVP) do bežných škôl. Od kvalitnej integrácie je len
krôčik k vytvoreniu inkluzívneho prostredia, ktoré by malo byť cieľom výchovnovzdelávacieho
procesu, ale aj bežného života v spoločnosti. Pedagogickí zamestnanci k téme
integrácie a inklúzie zaujímajú rôzne postoje. Za základné problémy považujú slabú
informovanosť a neprepojenosť teórie s praxou. Je však veľmi dôležité uvedomiť si, že tvorba
inkluzívneho prostredia sa nezačína pri zákonoch, nariadeniach a teoretických východiskách,
ale pri každom jednotlivcovi (učiteľovi, vychovávateľovi, žiakovi a rodičovi) a zmene jeho
myslenia.


Hatékony pedagógiai kommunikáció - PDF

Dr. habil. Ing. István Szőköl, PhD.



Előszó az olvasóhoz Tisztelt Olvasó! Minden szerzőnek az a célja, hogy olvasója kedvvel lapozgassa, olvassa a könyvét és elégedettséggel, sok információval gazdagodva tegye le az asztalra. Mélyen tisztelt és kiváló pedagógus kollégám, aki nem véletlenül a könyv egyik recenzense azt tanácsolta, írjam meg az előszót gyakorlatiasan, frappánsan és esetleg némi humorral tűzdelve motiváljam az olvasót a könyv elolvasásához. Kérem hát a tisztelt olvasót, olvassa el figyelmesen ezt a tanmesét, mert utána felteszek egy találós kérdést. A kisnyuszi föl szeretett volna akasztani egy szép képet az ágya fölé. Igen ám, de nem volt kalapácsa, amivel beverhette volna a szöget a falba. Fogta hát magát, és elindult a szomszédba, hogy kölcsönkérjen egy kalapácsot a medvétől. Miközben ment, így morfondírozott magában: „Biztos ide fogja adni a kalapácsot. Ez a medve olyan bölcs és jóságos. Csak tisztelettel tudok felnézni rá. Nagy koponya. Mellette törpének érzem magam. Tulajdonképpen nem is tudom, hogy jövök ahhoz, hogy egy ilyen semmiséggel zavarjam őt. Nem csodálnám, ha megsértődne, hogy ilyen hülyeséggel zavarom őt. Ha én lennék az ő helyében, én biztos nem adnám kölcsön a kalapácsomat egy ilyen kis mitugrásznak. Áááhhh…. Nem is fogja ideadni. Tisztára hülye vagyok, hogy most odamegyek, és bohócot csinálok magamból. Esküszöm, meg vagyok húzatva. Hát eszemnél vagyok én? Ez a barom állat meg ki fog röhögni engem! Csak azt nem tudom, mit képzel ez magáról?! Azt hiszi, velem mindent lehet?!?!?!” A kisnyuszi közben odaért a medve házához, és vadul dörömbölni kezdett. A medve csodálkozva nyitott ajtót, de még mielőtt bármit is kérdezhetett volna, a kisnyuszi ráüvöltött: „Cseszd meg a kalapácsodat, te szőröstalpú bunkó!!!!!” Találós kérdés: vajon kölcsönadta-e a kalapácsot a medve a kisnyuszinak?1 Félreértés ne essék, a tisztelt olvasó nem erre a konkrét kérdésre fog választ találni a könyvben, sokkal inkább kíván ez a kötet az igényes kommunikáció műveléséhez hozzájárulni. Még pontosabban fogalmazva a főszerep a pedagógiai kommunikációé lesz. És miért? Mert úgy gondolom, hogy a nevelő-oktató munka sikerét vagy kudarcát, a tanulók eredményeit és fejlődését, nagymértékben befolyásolja a pedagógus kommunikációja. Ezért nagyon fontos a kor pedagógusának a megfelelő, igényes kommunikáció művelése. Az osztálytermi kommunikációt, a tanórákon folyó diskurzusokat több szempontból is lehet vizsgálni: pedagógiai, pszichológiai, didaktikai-metodikai vagy nyelvészeti oldalról is. E könyv szerzője három célt tűzött ki a könyv megírásával kapcsolatosan. Rendszerszemléletű alapokon nyugvó elméleti ismereteket nyújtani az olvasónak a pedagógiai kommunikáció fogalmáról, keletkezéséről, formálódásáról, csatornáinak jellegzetességeiről. A szerző a 1 Dezsényi Péter nyomán 7 könyv pedagógiai, módszertani hasznosságát is feltételezi azzal, hogy pragmatikus, alkalmazási síkon közelíti meg a tárgyalt témákat. Harmadikként pedig a könyv alapjául szolgáló kutatási eredmények prezentálásával szeretné a téma iránt érdeklődők felé mutatni a pedagógiai kommunikáció vizsgálatainak lehetőségeit, forrásait és felhasználhatóságát. Mindezzel a tanítási-tanulási folyamat effektivitásának növelését kívánja eredményezni. A könyvben felvázolt problémakörök kifejtései olyan szemléletmódot képviselnek a pedagógiai kommunikáció szakterületének vizsgálatáról, amely csak egy a sok lehetséges meglátások közül. Mindazonáltal kifejezzük reményünket, hogy az olvasók számára a felvázolt problémakörök nyitottságuk ellenére ötletadóak és gondolkodásra ösztönzőek lesznek. Vajda Zsuzsanna (2005, 334) gondolatával egyetértvén mondom azt, hogy sem a kommunikációnak, sem a konfliktusfeloldásnak, sem a megértő meghallgatásnak nincs olyan receptje, amely néhány hetes tanfolyamokon megtanulható. A jó pedagógusok mindig egész személyiségükkel vesznek részt a helyzetek megoldásában. A szerző kívánsága az, legyen ez a könyv hasznos éppen (de nem csak) ebben. Köszönöm bírálóim szakszerű, segítő tanácsait, értékes véleményeit, amelyekkel hozzájárultak e kötet megírásához. Tisztelt olvasómat üdvözölöm és örülök, hogy velem tart.


Portfólio ako prostriedok profesijného rozvoja pedagogického zamestnanca - PDF

Mgr. Ing. Marián Valent, PhD.



Predložený učebný text je určený ako doplňujúci materiál k zrealizovaným seminárom, ktoré boli uskutočňované Metodicko-pedagogickým centrom v období november – december 2019. Tento text vznikol ako výstup vzdelávania, ktoré bolo zamerané na tvorbu portfólia ako prostriedku sebahodnotenia a rozvoja učiteľa, preto je jeho obsah prioritne orientovaný na tvorbu portfólia, ktoré má slúžiť ako prostriedok profesijného rozvoja pedagogického zamestnanca.